Salina Svenderson: Jó reggelt, Napsugár!

 Sziasztok! 

Ma egy olyan könyvről hoztam Nektek posztot, ami már nagyoooon régóta pihent a polcomon. Nem bánom, mert valóban idősebb korosztálynak szól egyes részei miatt. 

Évekkel ezelőtt, mikor betértem a kedvenc antikváromba, megláttam néhány apró, vékony, romantikus könyvecskét. A Jó reggelt, Napsugár! egy volt közülük. Fel is tankoltam belőlük, ami akkor ott volt, mindet elhoztam. 

Viszont erre a könyvre csak most kerítettem alkalmat. 

Úgy láttam, nem igazán lehet kapni ezt a könnyed kis romantikus regényt, maximum antikvárokban, de mindenképpen szerettem volna posztot hozni róla, hiszen nem lehet tudni, mikor futtok bele egy példányba! :) Hátha miattam vennétek meg. Ugyanis a külseje nem túl bíztató.

Tudom, tudom, régi, meg minden, de könyörgöm! Olyan Esmeralda és Fernando érzést keltett bennem először, mikor megláttam. Ugyan van hasonlóság az elborzasztó elképzelés és a valóság között, de nem vészes.

Arról nem is beszélve, ami iszonyatosan felbosszant, hogy mi a frászért nem passzoló embereket raktak a borítóra? A csajnak szőke, hosszú hajúnak kellene lennie, fiatalnak, a csávónak pedig fekete, göndör hajúnak. :( Ezt utálom a legjobban, ha a borító nem passzol a szereplőkhöz... Ebben az esetben egyáltalán nem passzol, na jó, maximum a fickó orra. Ez betudható latinosnak, nem? 

Tetszett neki a magas homlok, az összevissza göndörödő sötét tincsek, a latinos orr, a szabályos vonalú száj. És micsoda szempillái vannak! 

Na, hát ez a mi Davidünk. Nem rossz, de nem egy James Fraser. 

Kezdetben Szépség és a Szörnyeteg feelingem volt. Adott egy viharban megázott nő, egy óriási nagy, furcsa ház és egy goromba, már-már ijesztő manus. Természetesen Sandra ott ragad Davidnél, kényszervendégségben. Ez egyébként kifejezetten tetszett, mert ahogy már tudjátok, szeretem a Szépség és a Szörnyeteg adaptációkat, és ez a kisregény egészen megállná ebben a kategóriában a helyét.

 Végig, miközben olvastam, arra gondoltam, ez a kezdő Wattpad írók bibliája. Szóhasználatban, szövegalkotásban és a szereplők terén is. (A formázási és icipici helyesírási vagy központozási hibákkal együtt...)

Elég egyszerűen fogalmaz, mindenki számára érthető módon, mégis kicsit fura, mintha nagyon bravúros akarna lenni. De aztán ezt vagy megszoktam, vagy sikerült az Írónőnek levetkőznie ezt a stílust. 

E/3-ban íródott, amit annyira nem szeretek (bár A visszatérő megkedveltette velem, valamilyen szinten), mégis leginkább Sandra gondolatai kerültek kihangsúlyozásra. Kicsit hiányoltam David szemszögét, hiszen, ha E/3-ban írok valamit, az pont erre való, nem? Hogy a szereplők gondolatai egyformán tudjanak érvényesülni. Oké, megértem azt is, hogy leginkább Sandra volt itt a főszereplő, de akkor is hiányoltam a David-szálat. 

Ha már a szereplőkről beszéltünk... Belőlük ítélve egy Wattpad sztorit is olvashattam volna. Adott egy felnőtt, női karakter, akinek ugyan már voltak párkapcsolatai, még mindig elég félénk férfiak közelében, és olyan kis nyuszinak tűnik. Aztán hirtelen nagyszájú lesz, azt csinál, amit akar, a tettek mezejére lép, kvázi ok nélkül. 

Adott egy nagyon magas, igen jóképű pasas, aki kezdetben rideg, mogorva, de gondoskodó. Aztán ő is meglágyul és az univerzum leg-tiniregényesebb pasija válik belőle. 

Felbukkan két rosszindulatú ex és harmadik főszereplőként, David és Sandra mellett, megjelenik egy átlagon felüli intelligenciával rendelkező kutya, Hector. 

Semmi baj nem lenne egyébként ezekkel a karakterekkel, sőt, szerintem az ember néha kifejezetten igényli az ilyen kis lágy, könnyed, romantikus Wattpad történet szerű könyveket. 

Ami kivágta nálam a biztosítékot, az a hirtelen berobbanó erotika volt. Mármint... Normál esetben, ha számítottam volna rá, vagy nem egészen fiatal kislányoknak íródott volna a könyv, nem hatna meg egyáltalán. Viszont most nyugodtan olvastam a könyvecskét és egyszercsak azon kaptam magam, hogy csak nézek, hogy ez a rész meg hogy került ide? Kicsit olyan, mintha az Írónő a könyv kétharmadánál tört volna felnőtt irodalom írói babérokra. Semmi baj nincs ezzel, és szerintem nem is olyan erőltetett, ennél már láttunk rosszabbat is, de érdekes volt a hirtelen váltás. 

Összességében nem rossz, egyáltalán, sőt, egészen boldog lettem ettől a kis romantikus füzettől, de nem fog az újraolvasásaim közé tartozni, bármennyire is rövid, vagy aranyos. Talán majd felütök helyette egy Wattpad "könyvet". :) 



Megjegyzés küldése

Kövess az Instagramon!

Copyright © A bookworm named Honey. Designed by OddThemes