Sziasztok!
Hatalmas kihagyás után visszatértem ide. Rengeteg minden volt, ami megnehezítette a mindennapjaimat. Szinte minden nap dolgoztam a nyáron. Szerencsére olyan munkahelyem volt, ahol csomót tudtam olvasni (éppen ezért nagyon szeretem is), de iszonyatosan elfáradtam a nap végére. Most, hogy végre tudnék blogolni, mert vége a nyári munkának és még nincs egyetem, nagyon beteg lettem. Másfél hete kórházba is kellett mennem, és hosszú ideig nem volt erőm ahhoz, hogy felemeljek egyáltalán egy könyvet. Már jobban vagyok, de még mindig nem jól. De aggodalomra semmi ok - már kiderült, mi a probléma, és nemsokára meggyógyulok! :)
Az apró helyzetjelentés után van egy jó hírem is: végre sikerült kiolvasnom egy nagyon jó könyvet! L. J. Shen Ádázáról szeretnék írni ma Nektek. Hogy jobban ráhangolódjatok, elkészítettem a könyv dallistáját (ITT elérhető) is. A bejegyzésem apróbb spoilereket tartalmaz.
Kezdjük azzal, hogy elsőként az tűnt fel, hogy talán ez is egy újabb Szépség és a Szörny adaptáció. Megrémült női és rideg, leuraló, tipikusan sérült férfi karakter... Még a ház berendezése is ezt az érzést erősítette bennem:
Bekopogtam Vicious hálószobájának ajtaján, a második emeleten, egy szélesen ívelt folyosó legvégén. Az ajtó a barlangszerű épület lebegő lépcsője felé nyílott. - 18. oldal
Természetesen kötelező elemként Vicious kúriájában egy hatalmas könyvtár is szerepet kapott. Nyilván nem a klasszikus adaptációk közé sorolnám, mint a Beastly-t, na de könyörgöm! Már az első oldalaktól fogva egyre-egyre erősödött bennem ez az érzés. Amit egyébként nem bántam, mert - mint ahogy azt már tudjátok - szeretem ezt a témát, egyszerűen csak érdekelt, hogyan lehet ebből az átlagosnál többet kihozni. Rengeteg mesés utalás található benne. Szó van Hófehérkéről, a gonosz farkasról és a boszorkány - mérgezett alma párosról is.
Eddig az összes általam olvasott könyv, ami a Rázós könyvek kiadói sorozatba tartozott, ezt az érzést keltette bennem. De nem állok meg ennél a regénynél, a jövőben folytatódik a tesztelés.
Olvastam és olvastam, és azon kaptam magam, hogy hé... Ez a könyv szó szerint függővé tesz. Nagyon sokat gondolkodtam rajta, ha éppen nem olvastam, akkor is foglalkoztatott. Néha elgondolkodtam, kivel beszéltem erről meg erről, aztán rájöttem, hogy senkivel, szimplán csak a könyvbéli karakterek belső monológját olvastam el. Hoppácska...
Nagyon szeretném, hogy legyen belőle film! Annyira jól meg lehet fogni, realisztikus, egy jelenetnél sem gondoltam azt, hogy elszállt volna a könyv, ezen felül végig érdekes, fordulatokkal teli, na meg humoros! Nem mondanám, hogy csöpög a romantikától, inkább az arany középúttal jellemezném. Pont jó. Nem? Na jó, azt kicsit irreálisnak tartottam, hogy Vic ennyit foglalkozik a ruházkodásával. Igaz, hogy csak akkor van róla szó, ha Emilia éppen megpillantja őt, vagy pedig a férfi szemszögében íródott az adott rész és valamiért fontos a makulátlan kinézete, de kicsit furcsálltam. Szerintem a vizuális típusú nők kedvére akart tenni az Írónő, és ezt teljes mértékben meg is értem, és nagyon köszönöm! :D
Vicious csodás ízlésével szemben áll Millie borzasztó öltözködési stílusa, de a karakter annyira cuki és belevaló, hogy a végére még ezt is megszerettem. Nagyon tetszett, hogy önálló és nem adja be a derekát egykönnyen. Egyáltalán nincs könnyű élete. Küzd és küzd, ennek ellenére hálás. Nagyon hálás. Igazi példa lehetne sok ember számára.
Baron 'Vicious' Spencer Jr., ahogy már fent is említettem, tipikus sérült férfi főszereplő. Kemény, erőszakos, nyers és állatias, ugyanakkor végtelenül elegáns, rideg és bosszúszomjas. L. J. Shen mindezt egy igen szemrevaló ügyvéd bőrébe bújtatta, és kegyetlen jól tette. Érdekesen alakult számomra a karaktere. Utálnom kellett volna, de szerettem. És emiatt kicsit mérges is voltam magamra. Megismerve a háttérsztoriját, ami olyan titokzatosan és tökéletesen volt összeállítva, hogy eldobtam az agyamat, megbékéltem a ténnyel, hogy Vic lett a kedvenc szereplőm. Fantasztikus, min ment keresztül az életében, hogy min kell átverekednie magát a regény folyamán, és ezek ellenére mindig csak erősebb és elkötelezettebb lesz. Igazából ő is példává válhat a szemünkben. Már, ha a nagyon rossz tulajdonságait eldugjuk Dean családi fényképei mellé.
Az írói stílus is megér pár sort. Szuper történetvezetés, a karakterek fejlődőképesek és fejlődnek is, jellemfejlődéssel pedig engem meg lehet venni kilóra, és a a humor, ami olyan finoman jelentkezik, hogy az ember alig veszi észre, de már be is mászott az agyába, már mosolyog is, de száguld tovább a következő bekezdésre. Aztán a következő oldalra...
Megnevettetett, aztán megsiratott és nem szeretnék szó nélkül elmenni a tény mellett, hogy az Írónő milyen bölcs és mennyire gyönyörűen látja az élet kérdéseit. Ha minden könyve ilyen, akkor nemsokára új rajongót tudhat magáénak. Nagyon várom már a Bajkeverőt. Az Elit Start 14.-én van, a Könyvmolyképző oldalán. ITT egy link, ha érdekelne valakit a sorozat második, októberben megjelenő része! <3
A borítóról nem szeretnék sokat írni; a fickó kezdetben nem volt a favoritom, de így a végére megbarátkoztam vele, és szerintem jól prezentálja Vicet, főleg a cigivel a kezében... Na de...
Most írni fogok egy olyat, amit megláttam és már nem tudom nem észrevenni. Bocsi, de szeretném, ha nem én lennék az egyetlen, aki csak erre tud nézni: A csávónak masszív hónaljszőre van. És ne értsetek félre, ez egyáltalán nem probléma, ez természetes, de mikor megláttam, akkorát nevettem... Annyira váratlanul pillantottam meg és nem is tudok másra tekinteni. És most már Ti sem. Bocsi. :) Éppen ezért fogok csillagos ötös értékelést adni a borító pontnál. Figyelem, eddig a blogon ez a legjobb borító értékelés.
A végén nem tudok nem vigyorogni. Ez a befejezés olyan tökéletes! Szinte álomszerű, mégis valódi. Minden könyvmoly ilyen befejezést szeretne annak a könyvnek, ami a szívéhez nőtt. Borzasztóan elégedett vagyok!
Megjegyzés küldése